Olyan, mint amikor valami szívja a nyakad, fogait mélyen beléd vájva. Érzed, hogy szédülni kezdesz, émelyeg a gyomrod. Menekülnél, de lábaid a földbe gyökereztek. Lefagyottan állsz. Némán könyörögsz, hogy történjen valami. Csörrenjen meg a telefon, szólítson meg valaki más, vagy szakadjon le az ég. Aztán valahogy megmenekülsz, talán láthatatlan varázspálca törte meg a rémálmot. Túl vagy rajta. Legközelebb megpróbálod messze elkerülni, de Rád talál. Tudod miért? Mert rés van a pajzsodon. Foltozd meg hát, hogy szeretettel tudd távol tartani magadtól.